BEMUTATKOZÁS


Köszöntjük honlapunkon!

Engedjék meg, hogy bemutatkozzunk!

A Tisza-tavi Ökotúrák csapata 2017-ben kezdte működését jelenlegi formájában. Túravezetőink azonban többéves túravezetői tapasztalattal bírnak, és rendelkeznek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság által biztosított Tisza-tavi Túravezető képesítéssel. Számukra e tevékenység  nem csupán munka, hanem hobbi is. Ugyanis egytől-egyig terepen jártas, természetszerető emberek, akik elsődleges munkahelyükön is a magyar természet- és környezetvédelem érdekeit képviselik. Emellett lelkes madarászok és a természetfotózásban is jártasak, helyismeretük és tudásuk pedig maradandó élményt nyújt az ide látogató vendégek számára.

A magyar vendégek mellett a külföldi vendégek számára is kellemes időtöltést biztosítanak angol nyelven vezetett túráink.

A logónkban látható, éppen a vízbe érkező jégmadár a Tisza-tó, de talán hazánk egyik legszebb, legszínpompásabb madara, melyet repülő drágakőként is szoktak emlegetni. Azért ezt a madarat választottuk jelképül, mert hűen szimbolizálja a Tisza-tó sokszínűségét és értékét.

Vendégeink egy 6 személyes csónakkal, illetve két-, három-, vagy négy személyes kenukkal juthatnak el a Tisza-tó legizgalmasabb részeire, ahol az útjukba eső természeti- és tájtörténeti értékekről bőséges és hiteles információkat hallhatnak túravezetőinktől.

A csónakos túrák esetében túránként 1-5 főig várjuk jelentkezésüket, kenus túrák esetében csupán a kenuk száma limitálja a jelentkezők számát. 

A túrák során mentőmellény biztosított, mely a 16 éven aluliak számára kötelező. Fontos, hogy túráinkra Önök is megfelelően felkészüljenek, így ajánljuk a réteges, évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözködést, emellett készüljenek megfelelő mennyiségű folyadékkal és szükség szerint élelemmel.

A természetfotós túrákra jelentkezők csendes, nyugodt környezetben készíthetnek fotókat, melyekből ízelítőt galériánkban láthatnak. Csónakunk lapos kialakítása lehetővé teszi, hogy akár a kifejezetten alacsony vízszintben lévő témákról is jó minőségű fotók készülhessenek. Fotós túrákra jelentkezés esetén 4 főig várjuk jelentkezésüket, a felszerelés sértetlensége és egymás zavarásának elkerülése érdekében.

Akik madarász túrára szeretnének jelentkezni, célszerű magukkal távcsövet hozni, illetve lehetőség van előre megbeszélni, milyen madárfajokat kívánnak látni, s a túra útvonalát ehhez igazítani. Kezdő madarászok számára a szakvezetés és madárhatározó biztosított.

A továbbiakban a túráink színhelyéül szolgáló Tisza-tóról olvashatnak, mely ízelítő reméljük meghozza leendő vendégeink kedvét egy tartalmas vízi túrához, a természeti értékek fotózásához, vagy egy jó madarászathoz.

A Tisza-tó, vagy más néven Kiskörei víztározó kialakítása az 1960-as években kezdődött meg. Létrehozásának elsődleges célja a Tiszán érkező árhullámok mérséklése volt, emellett öntözővíz ellátó és villamos energia termelő szerepet szántak neki.

Kialakítása során a korábban a területen található élőhelyek felszámolásra kerültek, és kialakították a tározó medrét, valamint a tavat körbeölelő gátat. Azokat a helyeket, ahonnan a földet nyerték kubikoknak nevezzük, számos terület őrzi ma is nevében ezt a szót (pl. Botos-kubik). Érdekesség, hogy az egykori gyümölcsösök, erdők helyén ma is számos, a vízből néhol éppen csak kilátszó tuskók találhatóak. Ezek a tőkék igen kedvelt pihenő, szárítkozó és táplálkozó helyek a madárfajok számára. A tározótér kialakítását követte 1973-ban a terület első ízben történő elöntése, majd 1978-ban a második ütem. A tervezett harmadik elöntés elmaradt, így az 1978-ban kialakult vízszinten üzemel ma is a víztározó. Ennek köszönhetően alakult ki a jelenlegi rendkívül mozaikos, s ezáltal rendkívül gazdag élővilágú Tisza-tó, mely 127 km2 területen terül el, 27 km hosszan. A harmadik elöntés elmaradásának köszönhető, hogy ma nem egy sík vízfelülettel találkozunk, hanem számos szárazulat is található, melynek összterülete kb. 23 km2. Így a vízzel borított területek nagysága 104 km2, melyből 42 km2 vízi növényzettel benőtt terület.

A Tisza-tó 5 kisebb-nagyobb medencére tagolható, így a Tiszavalki-medencére, a Poroszlói-medencére, a Sarudi-medencére, az Abádszalóki-medencére, illetve a Tiszafüredi-medencére.

Az így kialakult Tisza-tó fő funkciói mellett mára már a turizmus és a természetvédelem is a főbb prioritások közé emelkedtek.

Jelentős a horgászturizmus, hiszen a tó halban igen gazdag, kiváló horgászvíz. A kerékpáros turizmus felívelőben van, a töltés mentén az egész tavat körbe lehet tekerni. Virágzik a vízi turizmus, melynek során az ide látogatók a vízi túrázás különböző formáiban fedezhetik fel a Tisza-tavat. Mára már a Tisza-tó hazánk egyik legjelentősebb turisztikai célpontja, számos szálláshely, szabadstrand, étterem, látogatóközpont nyújt kikapcsolódási és felüdülési lehetőséget.

A természetvédelmi értékeket a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság óvja. A Tisza-tó védett területei közt megkülönböztetjük az északi- és a déli védett területeket. Az északi védett terület a kb. 3400 ha kiterjedésű Tisza-tavi madárrezervátumot foglalja magába, mely a Tiszavalki-medencében helyezkedik el. 1972-ban természetvédelmi területként alapították, majd 1993-tól nemzeti park védett természeti területként kezelik. Fő rendeltetése a fészkelő madárközösségek védelme a területen, illetve a kiemelkedő jelentőséggel bíró élőhelyek fenntartása. A déli védett terület kb. 3600 ha kiterjedésű s a Poroszlói- és a Sarudi-medencében helyezkedik el. 1996-ban csatolták a Nemzeti Parkhoz a területet, és fő rendeltetése a kiemelkedő jelentőséggel bíró élőhelyek megóvása. A védett területek a Ramsari-egyezmény hatálya alá tartoznak, illetve mint a Hortobágyi Nemzeti Park részterületei, a világörökség részét képezik 1999 óta.

Természeti értékeit tekintve a Tisza-tó kiemelkedik hazai tavaink közül, ugyanis vadregényességének és a turizmustól még kevésbé érintettségének köszönhetően igen gazdag élővilág alakult ki, az egyébként mesterségesen kialakított területen.

14 növénytársulásnak ad otthont, melyek közül kiemelendők a hínártársulások, s az ezekhez kötődő növények. Ilyen például a lebegő hínárnövényeket képviselő védett vízipáfrányunk, a rucaöröm, vagy a gyökerező hínárnövények közé tartozó fehér tündérrózsa, illetve a hatalmas területeket beborító sulyom és tündérfátyol.

A mocsári társulások igen fajgazdagok, ám leginkább homogén nádasokkal és gyékényesekkel találkozunk itt. Akadnak azonban értékes színfoltok is ezeken az élőhelyeken, mint például a nyári tőzike, a sárga nőszirom, vagy az igen mérgező védett gyilkos csomorika.

Ártéri erdeink jellemzően puhafás ligeterdők, melyek fő fafajai a szürke nyár és a fehér fűz. Érdemes itt megemlíteni az ezekhez a fákhoz kötődő ún. függönytársulásokat, melyek valóban, mint függönyök hullnak alá a fákról, pontosabban a különböző vadszőlő fajok, a vadkomló, az erdei iszalag, illetve az idegen honos süntök kapaszkodnak fel a fákra, s ősszel különböző színű lepleket alkotnak rajtuk.

A Tisza-tó állatvilágát is kiemelkedő értékek képviselik. Az ízeltlábúak közül kiemelendő a tiszavirág, mely hazánk legnagyobb kérész faja, s rövid élete igazán maradandó látványban részesíti az ide látogatókat a tiszavirágzáskor. Mellette számos ízeltlábú figyelhető meg, így például a szebbnél-szebb szitakötő fajok vagy a víz felszínén futkosó molnárkák.

A tározó halfajokban igen gazdag, eddig 54 halfajt határoztak meg benne. E fajgazdagság annak köszönhető, hogy egyrészt a Tisza-tó ugyan - nem teljes mértékben - állóvíznek tekinthető, s így az állóvizeket kedvelő halaknak kedvező élőhelyet nyújt. Másrészt azonban, ahogy a Tisza keresztülfolyik a Tisza-tó területén a közép szakasz jellegű folyóvizekre jellemző halfajokkal is ellátja a területet. Megtalálható itt a ponty, a csuka, a kapitális méretekre is megnövő lesőharcsa, a víz felszíne alatt küszöket hajtó balin, a tiszta vizeket kedvelő compó és még sorolhatnánk.

Vízi és vizes élőhelyek mozaikja révén a tó bővelkedik kétéltűekben. Megtalálható itt a vöröshasú unka, a kék nászruhás mocsári béka, és zöld békák tömege ad nyáresti koncerteket. A hüllőket is képviseli az ártalmatlan vízi sikló, illetve hazánk egyetlen őshonos teknős faja, a mocsári teknős.

A legtöbb ide látogató természetjárót, kirándulni vágyót a táj szépsége mellett a madárvilág fogja meg elsősorban. A Tisza-tó területén eddig 157 madárfaj előfordulását regisztrálták a hazai, közel 400 madárfajból álló avifaunából, melyből 73 faj fészkel is a területen. Az előforduló madarak közül 129 védett és 20 fokozottan védett. A fészkelő fajok mellett kiemelendők a vonuló madárfajok is, melyek szinte csak az őszi- és a tavaszi madárvonulási időszakban figyelhetőek meg.

Fészkelő fajaink közül a mondókából vakvarjúcskaként ismert bakcsóval rendkívül gyakran találkozhatunk, mely a gémféléket képviseli. Mellette gyakori még a szárcsa, a szürke gém, a nádasok-gyékényesek felett vadászó barna rétihéja is. Izgalmas látványt nyújtanak a hínárnövényeken játszi könnyedséggel lépdelő üstökös gémek, míg a búbos vöcskök násztánca szívet melengető emlék marad örökre. Mindeközben a nádirigó, és más nádi énekes éneke kísér bennünket túráink során.

Az őszi és tavaszi madárvonulás során ugyancsak számos madárfajt figyelhetünk meg. Szebbnél-szebb récefajok, nyári ludak és nagy lilikek tömegei töltenek el ilyenkor rövidebb-hosszabb időt a tározó területén. Ezeket a tömegeket kísérik a vándorsólymok, melyekkel ezen időszakokban találkozhatunk leggyakrabban. Egyes vonuló madarak számára a Tisza-tó nem csak köztes megálló, hanem itt is tölti a telet. Számos Észak-Európából érkező réceféle, például kontyos réce, fütyülő réce mellett kis bukók, nagy bukók töltik itt a telet a lilikek és ludak tömegei mellett. Lenyűgöző látványt nyújt egy-egy ilyen több ezres csapat riadalma, mikor a rétisasok megjelennek a táplálék reményében.

Nos ilyen élményekben lehet része annak, aki ellátogat a Tisza-tóra, amit reméljük, ízelítőnk után velünk fognak felfedezni.


Várja leendő vendégeit a Tisza-tó és a Tisza-tavi Ökotúrák!